A hamvasztáshoz szükséges kegyeleti termékek széles skáláját kínáljuk megrendelőinknek valamint a temetéshez szükséges ügyintézést is teljes körűen végezzük.

 
A temettető kérésétől függően a hamvakat urnafülkébe, urnasírba, urnakriptába, sírba, vagy kriptába temetjük. Ezek lehetnek már meglévő családi temetkezési helyek, illetve új temetkezési helyeke is. Részletek információ, ügyintézés, urnahelyek menüpontok alatt. Amennyiben személyesebb információra van szüksége hívja a 74 511-755 telefont, vagy keresse fel irodánkat, Szekszárd, Alkony u. 1 az alsóvárosi temető mellett. Az urnás temetésekhez szükséges kellékek teljes skálája széles választékban kapható. Az urnás temetési kellékeink nagyrészét a Jáger Urna szállítja.

 A hamvasztás az újabb történelmi kutatások szerint a temetkezés legősibb formája. A nomád pásztorkodást folytató, valamint a vadász népcsoportok, melyek gyakran háborúskodtak egymással, szintén ezt a módot követték. Kutatók találtak olyan halotthamvasztót amely valószínűleg Kr. e. 4000 évvel létesült.  India területén, már neolitikum végétől élt ez a szokás. A hamvasztásos temetkezés korai elterjedését bizonyítják a hun sírok urnaleletei is. Az antik görög, és római kultúrában elterjedt, sőt előkelő szokás volt. A kereszténység uralomra jutásával megváltozott a helyzet. Ugyanis a kora középkorban az egyház, a földbe való eltemetést a temetkezés egyedüli keresztényi formájának mondta ki és így a kereszténység terjedésével a hamvasztást mindenütt felváltja az elföldelés. Az Itáliából induló reneszánsz hanyatlásával, a felvilágosodás századaiban újra felmerül a hamvasztás jogosultsága. A katolikus egyház kiváló emberei is szószólói voltak. 1774-ben Scipione Piatolli pápai prelátus disszertációja a Hamvasztás jogosultságáról szól. Ma már a hamvasztás elfogadott temetkezési forma és minden ember szabadon rendelkezhet, hogy melyik temetkezési formát választja.